Füredi ősz
Az indulás megint csak kalandosra sikerült. Ugyanis az odavezető úton baleset történt, ezért eltereltek minket egy másik útra. Elég nagy kerülővel, de időben sikerült megérkeznünk, sőt parkolót is találtunk nem messze a nevezési helytől. Nagyon sokan várták az itinert, de türelmesen kivártuk a sorunkat. Indulás előtt egy kis lendületet adó Túró Rudit is kaptunk. Az utat a piros, kék sávon kezdtük meg, majd folytattuk a piros sávon a Koloska csárdáig. A túra gyerektávja egy darabig párhuzamosan futott a mienkkel, nekik az itineren 9. lyukasztási lehetőségük is volt, ezt én is szorgalmasan megtettem minden ellenőrző pontnál.
Vadaspark felé vezetett útvonalunk. A kapun belépve egy fából faragott vadász a kutyusával fogadott minket, alaposan körbejártuk, majd folytattuk utunkat, ahol megcsodálhattuk az állatokat. Először balról muflonok, aztán haladva az úton, jobbról pedig csodaszép szarvasok.
A vadaspark tetején egy kilátóra is fel lehetett mászni, de most meg sem álltunk a Koloska-völgyig. Itt nagyon finom illatok vártak bennünket, rengeteg szervező és családtagjaik. Ez volt utunk második ellenőrző pontja. Picit megpihentünk, és egy tepertős kenyeret is elmajszoltunk, a gyerekek ropival is megkínáltak minket.
Fújtunk egyet, tájékozódtunk merre is tovább, aztán szedtük is a lábunkat. Elhaladtunk a Boszorkány fa mellett, majd kisebb emelkedő várt ránk a zöld háromszög jelzésen. A deszkákból rakott lépcsőn jutottunk fel a hegycsúcsra.
A Koloska-sziklák tetején fújnunk kellett még egyet, de a mesés panoráma kárpótolt mindenért.
Miután kigyönyörködtük magunkat, a zöld sávon mentünk tovább, ahol az ősz színeibe öltözött bokrok és sávok kísértek minket.
Lassan ereszkedtünk lefelé egy újabb emelkedő előtt. A 10 km-es táv balra kanyarodott felfelé, a többiek haladtak tovább egyenesen.
Egy rövidebb séta után visszaértünk a város szélére, sétáltunk pár utcát, lepecsételtettük a papírunkat, majd újabb emelkedő következett a Jókai kilátóig.
De előbb a keresztnél megálltunk pihenni, padok hívogattak minket, hogy üljünk le és csodáljuk meg a Balatont és a hegyet ahonnan lejöttünk. Még mindig a színes természetet csodáltam útközben.
Felértünk a kitátóhoz, újabb pecsét az itinerre. Reménykedtünk, hogy már csak lefelé vezet az út.
A Tamás-hegy után a kék jelzésen ereszkedtünk le Füredig, közben balról a Péter hegyet csodálhattuk meg.
A célban átvehettük az oklevelet és kitűzőnket. Gyors pecsét minden füzetünkbe. A nevezés mellé ebédet is biztosítottak nekünk a szervezők, amit pár házzal arrébb, az Arácsi Tájházban el is fogyaszthattunk.
Köszönjük a szervezést a Balaton Turista és Szabadidő Egyesületnek, és gratulálok minden teljesítő Túratársamnak!
Írta és fényképezte: Kiss Boglárka