Élménybeszámoló a Téli Margita teljesítménytúráról
A Téli Margita teljesítménytúrán
5. alkalommal vettem részt a Gödöllői-dombságban megrendezett Téli Margita teljesítménytúrán.
Kedvelem ezt a téli túrát, kellemes környezetben halad az útvonal és mivel nincs nagy szintkülönbség, szerintem a 21 km-es szakasz is könnyen teljesíthető.
Túráim megválasztásánál – mivel többnyire tömegközlekedéssel utazom – a legmeghatározóbb érv, hogy a helyszín ily módon jól megközelíthető legyen. A másik szempont, ami alapján mérlegelek az, hogy az általam teljesíteni kívánt kupamozgalomnak része-e az adott túra. Jelen esetben mindkét feltétel adott volt, így gyorsan meg tudtam hozni döntésemet e túra mellett.
Gödöllőn az Erkel Ferenc Általános Iskolában volt a Rajt helye, ahová túratársaimmal HÉV-vel érkeztem.
Nevezés után elindultunk a Világbéke Gong irányába, majd azt elhagyva a Szabadság úton, hosszasan aszfalton menetelve, elérkeztünk a Máriabesnyői kegyhelyhez.
A templomot elhagyva piros sáv jelzésen haladtunk tovább, majd a temető előtt jobbra kanyarodva lassan erdei útra váltottunk. Az 1. ellenőrzési pont a Pap Miska-kútnál volt, ahová a piros keresztet követve juthattunk el.
Itinerünk lebélyegzése után – áthaladva az autópálya alatt – ismét a piros sáv jelzésen folytattuk utunkat, majd kb. 2 km gyaloglást követően megpillantottuk a babatpusztai Istállós-kastélyt.
Elhagyva a kastélyt nemsokára Babatvölgyhöz érkeztünk. Jobb- és baloldalt gazdaságot láthattunk, ahol a háziállatok épp az ebédjüket fogyasztották.
Következő ellenőrzőpontunk a Babatpusztai romtemplom közelében volt. Begyűjtöttük a 2. pecsétünket, majd – mivel eddig még egyszer sem szántunk rá időt – elgyalogoltunk kis kitérővel a réten található emléktábláig, ami az egykori templom helyét mutatta meg.
Visszatértünk utunkra, majd 900 m után jobbra fordultunk, ezzel a piros keresztet magunk mögött hagyva sárga kereszt jelzésre váltottunk. Majd ezen a jelzésen kb. 1 km-t megtéve egy kereszteződéshez értünk, és itt balra a sárga négyzeten haladtunk tovább.
Újabb 950 m következett, ahol az erdőből kiértünk egy tisztásra, és jobbra elnézve, a távolban, a békésen legelésző lovak látványa végtelen nyugalmat árasztott. Az idillikus hangulatot tovább fokozta a kismadarak vidám éneke, amint a nap melegétől felélénkülve hangosan trilláztak.
Homokos talajon folytattuk utunkat, majd nemsokára elértük a 3. ellenőrzési pontot, ami egyben frissítőpont is volt.
A tea és nasi elfogyasztása után a Mária úton kanyarogtunk a fenyőfák közt, majd egy emelkedőt leküzdve hullámzó tisztásra érkeztünk.
A domb tetejéről leereszkedve ismét fenyőerdőben találtuk magunkat. Ebben az erdőben több fenyőfa is van, amiknek különleges alakját – ha erre járunk – mindig megcsodáljuk.
A fenyvesek hangulatát és illatát magunk mögött hagyva kiértünk egy dombtetőre, ahonnan a széles M3-as autópályára láttunk rá. Nagy sebességgel elhaladó járművek sokasága és zaja szakította félbe azt a belső nyugalmat, ami a természetben járó emberek lelkét átjárja.
Óvatosan ereszkedtünk le a dombról, mert a napsütés a fagyott talajt sárrá változtatta. Egy kis tó mellett haladtunk el, melynek vizén az elmúlt napok hideg éjszakái jégréteget képeztek.
Újból áthaladtunk az autópálya alatt, majd ismét a Pap Miska-kúthoz érkeztünk. Innen egy erőteljesebb emelkedőn kaptattunk föl a piros sáv, zöld kör jelzésen.
Egy darabig még a zöld kör jelzést követtük az olvadó jégtől helyenként felázott talajon. Az erdőből kiérve a Babati utcán gyalogoltunk a zöld sávot követve be a városba.
A Babati utca után a Grassalkovich Antal utca, majd a Lumniczer Sándor utca következett, ezután egy balkanyarral a Petőfi térre értünk, ahol megpillantottuk az evangélikus templomot.
A Világbéke Gong mellett újból elhaladva, pár száz méter után farkaséhesen érkeztünk a célba, melynek helye – körtúra lévén – szintén az Erkel Ferenc Általános Iskola volt. Átvettük oklevelünket és kitűzőnket, majd jóízűen fogyasztottunk a szervezők által kínált finomságokból.
Túrázáshoz ideális volt az időjárás, szép környezetben és jó hangulatban tölthettem el kedves túratársaimmal ezt a szombati napot.
Írta és fényképezte: Varga Melinda